|
Egy brit dadus elgondolkodtató tanácsai arra nézve, hogyan lehetne egészségesebb a szülők viszonya gyerekeikhez.
Általánosságban optimista ember vagyok. Hiszek abban, hogy mindig minden a legjobban sül el, kivéve, ha ennek az ellentéte cáfolhatatlanul bizonyosodik be. Aki ismer, tudja, hogy egyáltalán nem vagyok hajlamos a drámázásra. Ezek tudatában gondolom azt, hogy a modern gyermeknevelés komoly bajban – sőt inkább válságban – van. Két évtized alatt két kontinensen dolgoztam már gyerekekkel és szüleikkel, és amit az elmúlt években láttam, kissé aggaszt. Íme a legnagyobb problémák, az én szemszögemből:
1. Félünk a gyerekeinktől.
Van egy módszer, amit „bögre-tesztnek” nevezek – a szituáció az, hogy egy szülő egy bögre tejet ad a gyerekének reggel. Nézzük meg, mi történik akkor, ha a gyerek azt mondja, hogy „a rózsaszínből kérem,
|
|
Bővebben...
|
|
|
Mindenki, aki közösségi életet él, ki van téve annak a kockázatnak, hogy elkaphat valamilyen bőrbetegséget. Gondoljunk csak a közös használatú törölközőkre, a közösségi zuhanyzókra, fürdőkre, a közlekedési eszközök kapaszkodóira, vagy egy egyszerű kézfogásra.
Magyarországon évente 1,3 millió orvos-beteg találkozás történik bőrgyógyászati betegségekkel kapcsolatban, és szerencsére elmondható, hogy nem a sportolók a legveszélyeztetettebbek e téren. Ettől függetlenül fel kell készülnünk arra, hogy egyszer-egyszer előfordulhat gyermekünknél bőrbetegség. E cikkünk segíteni próbál a beazonosítással és a teendőkkel kapcsolatban, ezért javaslom átolvasását minden érintett számára.
|
|
Bővebben...
|
|
Már a régi görögök is tudták, hogy a test és a lélek nem választható el egymástól. Ép testben ép lélek – hirdették, és ma sincs ez másként. Számtalan tudományos kísérlet, vizsgálat alátámasztotta már, hogy a lelki egészség egyik feltétele az egészséges életmód, azon belül is a rendszeres testmozgás. Éppen ezért olyan fontos, hogy időben cselekedjünk, és már kisgyermekkorban nagy jelentőséget és teret adjunk a mozgásnak!
A kisgyermek fejlődésében, érésében a megfelelő gondoskodás mellett kiemelt szerepe van a rendszeres testmozgásnak. Nemcsak az izomzat, tüdőkapacitás és idegrendszer fejlődik a mozgás által, hanem a gyermeknek azon képessége is, hogy hatékonynak tudja magát érezni, ha sikerül egy mozdulat, egy mozgássor által elérnie azt, amit akar. Ez örömmel tölti el, és arra motiválja, hogy újabb mozgásokat, mozgási formákat kipróbáljon.
Az én-fejlődés elengedhetetlen feltétele, hogy a gyermek felfedezze a saját testét, és örömet leljen abban, hogy ezt a testet ő irányítja. A gyermekkori játékok, mozgásutánzók, egyszerűbb gimnasztikai feladatok gyakorlása éppen ezt a képességet tudják fejleszteni. A fáradhatatlan, „örökmozgó” gyerekek nemcsak az energiáikat vezetik le a mozgás által, hanem egyre ügyesebbek lesznek, és egyre inkább megtanulják, hogy mire képesek, és mire nem, így sajátítva el a biztonságos mozgásokat.
|
|
Bővebben...
|
|
Már az óvodában felmerül a sportolás gondolata, amely elsősorban az óvodai mozgás elégtelensége miatt merül fel.
Mire kell figyelni 4-6 éves gyermekek „mozgatásánál”?
A legfontosabb, hogy ebben a korban a gyermek életkorából adódó sokmozgásos, változatos, mozgásutánzós, játékos feladatok kerüljenek előtérbe. Ismerkedjenek meg a sporteszközökkel (pl.: labda, babzsák), kússzanak, másszanak, gördüljenek, egyensúlyozzanak…
Mint a fentiekből is látszik, ebben a korban elkezdett sportági edzéseknek – egy-egy kivételtől eltekintve, amelyekről később írok - helye nincs! Tudom, az óvodákban már ilyenkor ott vannak a sportegyesületek, amelyek edzői előszeretettel kiáltanak ki egy-egy gyermekeket született tehetségeknek, de ebben a korban a hozott, öröklött jegyek alapján - mint a testalkat és testmagasság - lehetne véleményt alkotni, de lássuk be, ez nagyon távol áll a tehetség fogalmától! Arról nem is beszélve, hogy az, aki magas, nem biztos, hogy a későbbiekben ügyes, gyors vagy taktikus sportoló lesz! |
|
Bővebben...
|
|
Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nélkül nem lehet teljes a regeneráció. Köztudott, hogy alvás alatt számos hormon, pl. a növekedési hormon- termelődése fokozott. Ekkor történik a sejtek egy részének újraképződése, az idegrendszer és más szervek regenerációja. Gyermekkorban kiemelt jelentősége van, mivel alváshiányban a növekedési folyamatok üteme jelentősen lassul. De nem csak a fiatalok esetén, hanem minden életkorban az alvás kiemelkedő fontosságú.
Az alvás/ ébrenlét ciklusait cirkadián ritmussal jellemezhetjük. A szó latin eredetű: cirka = körülbelül, diem = nap, jelentése: napi ritmus. A cirkadián ritmus a szervrendszerek élettanilag összehangolt működése, mely magába foglalja a testhőmérséklet, anyagcsere, légzés, keringés, központi idegrendszer szinkronizációját és 20-28 óránkénti periodikus változásait. Szabályozó központja az agyban (a hypothalamus suprachiasmatikus magja és a corpus pineale által) termelt ingerületátvivő anyagok, a melatonin és szerotonin által történik. Ezen hormonok termelődése váltja ki a nappali éberséget és éjszakai álmosságot, alvásérzetet, mely külső környezeti hatás (éjszakai sötétség, nappali világosság) következménye. Alváshiány, éjszakai munka, állandó éjszakai világosság, és több időzónán való gyors áthaladás a cirkadián ritmus felborulását válthatja ki.
|
|
Bővebben...
|
|
|
