Centrum Sport Egyesület

Mire kell figyelni 4-6 éves gyermekek „mozgatásánál”?

A legfontosabb, hogy ebben a korban a gyermek életkorából adódó sokmozgásos, változatos, mozgásutánzós, játékos feladatok kerüljenek előtérbe. Ismerkedjenek meg a sporteszközökkel (pl.: labda, babzsák), kússzanak, másszanak, gördüljenek, egyensúlyozzanak…

Mint a fentiekből is látszik, ebben a korban elkezdett sportági edzéseknek – egy-egy kivételtől eltekintve, amelyekről később írok - helye nincs! Tudom, az óvodákban már ilyenkor ott vannak a sportegyesületek, amelyek edzői előszeretettel kiáltanak ki egy-egy gyermekeket született tehetségeknek, de ebben a korban a hozott, öröklött jegyek alapján -  mint a testalkat és testmagasság - lehetne véleményt alkotni, de lássuk be, ez nagyon távol áll a tehetség fogalmától! Arról nem is beszélve, hogy az, aki magas, nem biztos, hogy a későbbiekben ügyes, gyors vagy taktikus sportoló lesz!

Tudom, hogy sok apuka azt szeretné, ha gyermekéből minél előbb a leg… válna – főként a sport területén! – de higgyük el, ebben a korban nem ez a fő kérdés! A hangsúlyt arra kell helyezni, hogy gyermekünk játékos feladatokon keresztül szeresse meg a mozgást!

A következő problémás időszak már az iskolakezdéssel jön el!

7-10 éves korú gyerekek „sportoltatása”

Itt még igazi versenyszerű sportról nem érdemes beszélni, hiszen az általános mozgástanulás időszaka zajlik. Ha túl korán kezdődik el a versenysport, akkor sok alapmozgás megtanulása helyett a sportág specifikus mozgások beidegzése kerül előtérbe, amely nem túl szerencsés! (Pl.: lehet valakiből diákolimpiai bajnok kézilabdás úgy, hogy nem tud bukfencezni… kissé komikus, ugye?)

E korcsoportnál a probléma is többrétegűvé válik:

• A gyerek mozgásfejlődése megegyezik-e korosztályának átlagos fejlettségével?
• A gyermek szeret-e mozogni?
• Vannak-e az átlagosnál fejlettebb képességei? (Pl.: mozgástanulási képessége gyorsabb, erősebb, gyorsabb vagy terhelhetőbb kortársainál…)

A 7-8 éveseknél a legfőbb feladat, hogy egy-egy elhanyagolt területet felzárkóztassunk (pl.: mozgás-koordinációs problémák).

A 9-10 éveseknél a kombinált feladatokon keresztül történő egyidejű értelmi és ügyességi fejlesztés kerül előtérbe, de mindkét esetben még mindig a játékos és általános fejlesztésen van a hangsúly!

Általánosságban elmondható, hogy a 7-10 évesek számára elengedhetetlen, hogy:

• megtanuljanak úszni, mert a vízbiztonság mellett kiválóan átmozgatja a testet és fejleszti a légzőszerveket,
• sokat kerékpározzanak, mert az egyensúlyozás, mozgáskoordináció mellett kiválóan fejleszti az aerob teljesítőképességet (állóképesség),
• játszanak labdás csapatjátékot is (labdarúgás, kézi- vagy kosárlabda…), mert fejlesztik a mozgáskoordinációt, a gyorsaságot, fordulékonyságot, gyorserőt.

Ez az az időszak, amikor  érdemes a gyermeket levinni egy olyan sportegyesülethez, vagy külön sportra, ahol az életkori sajátosságokat figyelembe véve állítanak össze általános mozgásfejlesztő gyakorlatokat. Hagyjuk, hogy az első sportágat a gyermek válassza ki! Válasszon olyat, amelyik a számára tetszik, amelyben egyszer majd nagy bajnok szeretne lenni. A lényeg, hogy motiváltan kezdjen bele első sporttevékenységébe!

 
A szülő felelőssége abban van, hogy:

• Segítse kiválasztani gyermeke első sportágát. Vigye le pár helyre a gyereket, figyelje meg, hogy milyen jellegű sportágak ragadják meg a figyelmét!
• Óvja gyermeke egészségét. Ebben az életkorban szigorúan tilosak az olyan gyakorlatok, amelyek a gerincoszlop függőleges terhelését eredményezik, mint például a súlyzózás, társsal való guggolás, vagy a társnak ölbe fogott cipelése, vagy a nyújtott lábas felülések és lebegőülések. Ha ilyen gyakorlatokat lát a gyerekek edzésén, bátran keressen más egyesületet!
• Építő, pozitív közegbe vigye gyermekét. Figyelje meg milyenek az edzők, hogy bánnak, hogy kommunikálnak a gyerekekkel. Egy elrontott feladat után miként viselkednek, dicsérnek (dicsérnek-e egyáltalán), van-e büntetés, vagy akár csúnya beszéd, ordítás, megalázás.
• Jól érezze magát a gyermek. Nem az a legfontosabb, hogy néma csend és katonás fegyelem uralkodjék az edzéseken, de az sem lehet, hogy a káosz uralkodjék el! A gyerek számára az a legtermészetesebb, hogy játékosan tanul, erősödik, ügyesedik és teszi mindezt vidáman, jó kedvvel.

 
Mikor érdemes elkezdeni a versenysportot?

Azoknál a sportágaknál, ahol a teljesítmény az ügyesség fokától függ, célszerű akár már óvodás korban megkezdeni a sportágspecifikus felkészülést. Az alábbi sportágak az összes többihez képest kivételeknek számítanak:

• torna,
• ritmikus sportgimnasztika,
• műugrás,
• műkorcsolyázás.

E kivételezés abból adódik, hogy ezeknél a sportágaknál még a serdülőkor megkezdése előtt – amely jelentős testsúlynövekedéssel jár – meg kell szerezni a szükséges erőt és ügyességet. A többi sportágnál ez az időpont 10 év környékére kitolódik, amely nem azt jelenti, hogy tíz éves koráig ne sportoljon a gyermek, hanem azt, hogy akkor ideális elkezdenie a versenyzést. Egyes sportágaknál ez az időpont kitolódhat akár 10-13 éves kor környékére is!

Tehát, összefoglalva, azt tanácsolom, hogy

• a gyermek mozgatása általános, életkorának megfelelő gyakorlatokkal már az óvodában kezdődjék meg,
• a nem versenyszerű sportoltatás az általános iskola 1-2. osztályában induljon, és ekkor el kell kezdeni a felméréseket,
• sportágtól függően, 3-4. osztálytól elkezdődhet a gyerek versenyszerű sportoltatása,
• az első sportágat a gyermek válassza ki úgy, hogy segítünk neki (levisszük pár egyesülethez)
• a szülő nézzen meg egy-két edzést a kiválasztott egyesületnél, megfigyelve azt, hogy:
  • milyen személyiségű az edző? (gyermeke elviseli-e az edző stílusát)
  • építő jellegű-e a közeg?
  • milyen gyakorlatokat végeztetnek a gyerekekkel?
  • jól érzi majd magát ott gyermeke?