Novák Éva: A családról mindenkinek

A család szó hallatán mindenkiben élmények, történetek, érzések egész sora kel életre; saját tapasztalatai – pozitív vagy negatív –, mások elmondásaiból összerakott képek, irodalmi olvasmányaink vagy filmek örömteli, megható, megrázó jelenetei. A család mindenki számára jelent valamit: valami nehezen megfogalmazható többletet vagy éppen hiányt. A hétköznapi gondolkodás is tudja értelmezni: férfi és nő kapcsolata, a hozzájuk tartozó gyerekek, egy háztartásban élő vérségi kötelékkel egybefonódó emberek közössége, akiket a vérségi leszármazás mellett jó esetben szeretet fűz össze. Vannak családok – szerencsére nem kevesen –, amelyeknek fészek-melege, összetartó ereje élete végéig elkíséri a családtagokat. De vannak olyan családok is, amelyek legfeljebb jogi értelemben tekinthetők családnak, mert elemi kötelességeiket sem képesek ellátni.
Ugyanakkor mindnyájan tapasztaljuk, hogy a családok működésében alapvető változások következtek be, hogy a társadalom mozgásai következtében komoly átrendeződés ment végbe a családok funkcióiban, sőt jelentékeny működési zavar figyelhető meg a fejlett világ szinte minden területén. Ezekre a válságjelekre építve – különösen a publicisztika, de nem ritkán a tudományos közvélemény is – a családot elavult intézménynek minősíti, amely a kialakult új helyzetben már nem képes ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a történelem során eddig megoldott. Ezért szükségesnek látszik röviden áttekinteni a család kialakulását, fejlődésének főbb állomásait, történeti típusait, hogy e folyamatba beágyazva elemezhessük a mai családok működését, zavarait, hogy reális képet alkothassunk a családok mai helyzetéről, problémáikról, e problémák forrásairól, kezelési módjaikról, tehát a család, mint társadalmi kis csoport jövőjéről.

Tartalom

 

I. A család történeti kialakulása
 

II. Családtípusok az európai történelemben

1. A görög, római család

2. A nemesi család

3. A paraszt(jobbágy) család

4. A polgári család

5. A munkás család

6. Értelmiségi család
 

III. A család fogalma
 

IV. A család funkciói

1. A család gazdálkodási funkciója

2. A biológiai vagy reprodukciós funkció

3. A szocializációs funkció

4. A család szellemi, kulturális funkciója
 

V. A család belső működése

A személyiség fogalma, kialakulása

1. Érzelmi kötődések a családban

2. A családon belüli kompetenciaviszonyok

3. Hatalmi viszonyok a családban

4. Erőszak a családban

A családon belüli erőszak okai

A gyermekek elleni erőszak

A nők elleni erőszak a családban

A férfiak elleni erőszak
 

VI. A család életciklusai

Együttélést kezdő pár

Család csecsemővel (0-1 éves gyermek)

Család kisgyermekkel (1-3 éves gyermek)

Család óvodáskorú gyermekkel (3-6 éves gyermek)

Család kisiskolás korú gyermekkel (6-14 éves gyermek)

Család serdülő gyermekkel (14-18 éves gyermek)

Család felnőtt gyermekkel

A magára maradt szülőpár

Az egyedül maradt szülő
 

VII. Konfliktusok a családban

1. A konfliktus fogalma

2. A konfliktusok forrásai

3. A konfliktus területei

3.1. A család gazdálkodásával összefüggő konfliktusok

3.2. A mindennapi élethelyzetek konfliktusai

3.3. Érzelmi konfliktusok a családban

3.4. A kapcsolati szféra konfliktusai

3.5. A munka, a hivatás területének konfliktusai

3.6. Az eltérő értékekből eredő konfliktusok

4. A konfliktus fokozatai

5. A konfliktusok megoldásának lehetőségei
 

VIII. A család jelene és jövője
Néhány jellemző tendencia és annak következményei a családra
 

IX. Családformák a mai Magyarországon

1. A teljes és rendezett nukleáris család

2. A teljes, de jogilag részlegesen rendezett nukleáris család

3. A gyermektelen pár

4. A gyermekét egyedül nevelő szülőből és a gyermek(ek)ből álló család

5. A gyermeket egyedül vállaló nő és gyermek alkotta család

6. A többgenerációs család
 

Utószó